2012. december 30., vasárnap

A múlt álmai - 14. rész

Tizennegyedik rész

Kimberly egész józan volt még, mikor bevágódtak a David által bérelt limuzinba. Megbeszélték, hogy melyik club-bal kezdik az estét. Rég bulizott egy hatalmasat, úgyhogy rengeteg ötletet vetett fel, hogy hova menjenek be mindenképpen. Még fel sem fogta igazán, hogy újra a banda tagja. Milyen régóta vágyott erre, és most megtörtént!

2012. december 27., csütörtök

A múlt álmai - 13. rész

Sziasztok!

Utólag is Kellemes ünnepeket!

Meghoztam a 13. részt! Ha olvassa valaki, akkor jó olvasást! :)

Tizenkettedik rész


Szerda reggel 6:50. Újabb késéssel indított nap. 7- re már a mentőállomáson kellett volna lennie teljes harci díszben, aláírva a műszakátvételről szóló papírt. Az eső szakadt, az emberek kedvetlenül rohantak a szárazságot nyújtó munkahelyükre. A rendületlenül ömlő csapadékban az autók csúszkáltak, sofőrjeik pedig magasba emelt karokkal szitkozódtak.

2012. december 18., kedd

A múlt álmai - 12. rész


Tizenkettedik rész

Szerda reggel 6:50. Újabb késéssel indított nap. 7- re már a mentőállomáson kellett volna lennie teljes harci díszben, aláírva a műszakátvételről szóló papírt. Az eső szakadt, az emberek kedvetlenül rohantak a szárazságot nyújtó munkahelyükre. A rendületlenül ömlő csapadékban az autók csúszkáltak, sofőrjeik pedig magasba emelt karokkal szitkozódtak. Kimberly a kormányon dobolva várta, hogy a lámpa zöldre váltson.

2012. december 16., vasárnap

A múlt álmai - 11. rész

Sziasztok!

Meghoztam a 11. részt is. Ne haragudjatok, eléggé unalmas lett, ugyanis szerintem túlságosan informatívra sikerült, de mindenképpen szerettem volna megírni ezeket a gondolatokat. Igyekszem a következővel, hátha az jobbra fog sikerülni! :)

Tizenegyedik rész

- Mit nézünk? – ült be a Gustav és Bill közötti kis helyre Kimberly. Bill sokat sejtetően mosolygott a lányra, majd befészkelte magát a díszpárnák kényelmet nyújtó bugyrába.
- Pornót. – nézett rá komolyan Georg. – Tommal együtt választottuk, nem fogsz csalódni. – kacsintott rá.
- Honnan tudtátok, hogy minden álmom 4 férfivel pornót nézni, miközben popcornnal tömjük a fejünket?

2012. december 9., vasárnap

A múlt álmai - 10. rész

Sziasztok! :)

Itt van a 10. rész, és hamarosan hozom a Never say never új részét is, ha van rá igény.

Tizedik rész
- Hahó, ébresztő! Keljetek már fel! – toporzékolt Bill az ágy mellett. Kimberly Tom mellkasába fúrta az arcát. Kellemesebb ébredést tervezett ennél.
- Bill! Mi a francot csinálsz itt? – nyüszített Tom.

2012. december 1., szombat

A múlt álmai - 9. rész

Sziasztok! :)

Meghoztam a 9. részt :)

Jó olvasást!

Kilencedik rész

A gondolataiba mélyedve meredt az alvó énekesre. Megijesztették a szavai : „Tom beléd van zúgva! … Vedd észre, hogy a bátyám téged akar!” Nem vágyott kapcsolatra. Főleg nem arra, hogy a legjobb barátjával essen szerelembe. Vett egy nagy levegőt, és elhatározta, hogy nem fog ezen agyalni. Hagyni fogja, hogy a dolgok úgy történjenek, ahogy történniük kell.

2012. november 18., vasárnap

Never say never - 4. rész

Negyedik rész


- Jól hallottad! Kapott tőlem egy pofont, mert keverte a szart, aztán kapott még egyet, mert leribancozott, utána kaptam én, aztán kapott ő és egymásnak estünk, aztán jött az ofő, meg a diri, és az igazgatóiban kötöttünk ki. – hadartam el egy levegővétellel. -Röviden ennyi!

2012. november 11., vasárnap

A múlt álmai - 8. rész


Nyolcadik rész


Kimberly zihálva ült fel az ágyán a kispárnáját szorongatva. Sötét volt, a városon rémisztő csend honolt. Még mindig a kezében érezte apukája kezét. Még mindig hallotta a jól ismert altatódal dallamát. És még mindig látta maga előtt, ahogy közeledik a fekete árny, majd hirtelen elragadja tőle. Hatalmas lendülettel tépte ki kezét a kezéből.

2012. november 7., szerda

Never say never - 3. rész


Harmadik rész

Tom nem válaszolt.

- Hallod Tom?- nézett rá Bill.- Hogy tud...

- Hallottam Bill!- mordult rá a rasztás.

- Akkor miért nem tudsz válaszolni?

2012. november 4., vasárnap

A múlt álmai - 7. rész

Sziasztok!

Unalmamban elkészült a 7. rész, jó olvasást! :)

Hetedik rész


Kifejtenéd, Tom?- emelte tekintetét a rasztásra. Hangja kimért volt és rideg. Nem volt biztos abban, hogy hallani akarja. Sőt, biztos volt abban, hogy nem akarja hallani. Annyi hülyeséget csináltak már, de előtte nem okozott problémát elmondaniuk. Most mi lehet az, amit ennyire nehezen megy kibökni? Kezdte magát kellemetlenül érezni. Komolyan félnek tőle? Pont tőle? Egyre inkább nevetségessé vált a helyzet.

Díj :)

Sziasztok!

Kaptam egy díjat Strawberrytől, nagyon köszönöm Neked! :)




11 dolog rólam:


1. 2 éve kaptam egy gitárt (addig anyuét nyúztam, kevés sikerrel). A kezdeti kudarcok után most jutottam el odáig, hogy komolyabban elkezdjek foglalkozni vele.

2. Egyetemre járok, bár most fél évet halasztok (még szerencse, hogy sikerült munkát találnom :D)

3. „Sulis időszakomban” albérletben lakom, csupán 6 órányi útra szülővárosomtól.

4. Van egy nővérem. Sokak szerint nem hasonlítunk egymásra. De a hangunkat anyukánk sem tudja sokszor megkülönböztetni.

6. Szeretek színházba járni

5. Új hóbortom lett a kötés. Kár, hogy pofátlanul drága a fonal.

6. Kedvenc évszakom a tavasz, imádom, ahogy virágba borul minden.

7. Van egy cicám, akivel hihetetlenül jól el lehet beszélgetni. Ne nézzetek hülyének, tényleg válaszol.

8. Imádok rajzolni, és kreatívkodni.

9. Utálom a bohócokat. Félek tőlük.

10. Szeretek főzni, és újdonságokat kipróbálni, vagy csak kísérletezgetni a konyhában.

11. Nagyon szeretek antikváriumba járni. Olyankor mindig teletöltöm az orromat a régi könyvek illatával.

Strawberry kérdései:

1. Mi a kedvenc reggelid? Nincs különösebben kedvencem, viszont a gőzölgő kávé a teraszon, elmaradhatatlan része a reggelemnek.
2. Mi inspirál az írásban? Sokszor egy könyv vagy egy-egy megélt esemény. Szeretem figyelni az embereket, belőlük is rengeteg ihletet merítek.
3. Mit csinálsz, ha kicsit ki akarsz kapcsolódni? Ha magányra vágyom, akkor zenét hallgatok, vagy olvasok. Ha társaságra, akkor találkozom a nekem fontos emberekkel. Így tudok leginkább feltöltődni.
4. Ha egy napra te irányíthatnád a világot, mi lenne az első intézkedésed? Soha nem gondolkodtam még ezen. Azt hiszem, spontán jönne minden. Szeretem eltervezni a dolgokat, de mivel soha nem jönnek össze úgy a dolgok, kezdek leszokni róla.
5. Milyen szuperképességet választanál magadnak? :D Teleportálni nagyon király lenne. Rengeteg hely van, ahova szeretnék eljutni.
6. Kedvenc őszi ruhadarabod? Sál, sál, sál minden mennyiségben.
7. Kedvenc filmed? (Ha sok van, lehet nyugodtan sorolni, jó-film-hiány válságban szenvedek :D) Nászajánlat. Imádom Ryan Reynolds-ot.
8. Mit szeretsz a legjobban a novemberben? Különösebben nem szeretem ezt a hónapot. De ha mindenképpen kell valamit írnom, akkor talán az első hó élményét. (Már, ha ebben a hónapban már esik akkora, hogy igazi első hónak lehessen nevezni. :D)
9. Ki a kedvenc költőd? Tóth Árpád
10. Melyik nyelv hangzását szereted a legjobban? A finn nyelvét. Volt szerencsém tanulni és imádtam.
11. Ha most bárhova utazhatnál, hova mennél és miért? Finnországba. Hatalmas álmom egyszer élőben látni a sarki fényeket. Na meg vonz a finn mentalitás. Azt hiszem, ott igazán le tudnék nyugodni, hamar átragadna rám az az életstílus.

Na, és most kerültem érdekes helyzetbe, ugyanis, akiknek a blogját rendszeresen látogatom. akiknek tényleg szívesen odaadnám a díjat, mind megkapták már (lassú voltam :D).

2012. november 1., csütörtök

Never say never - 2. rész

Sziasztok!

Felkerült a "Never say never" 2. része.
Kíváncsi lennék, hogy hányan is olvastok, jó lenne tudni, úgyhogy kérlek titeket reagáljatok valamit! :)

Köszönöm! :)

2. rész

- Ó, sziiia Nat!- mosolygott rám gúnyosan, de ez a mosoly hamar lehervadt az arcáról, mikor azon egy hatalmas pofon csattant.

- Én vagyok a szarkeverő, igaz? – néztem rá a megvetés minden jelével. – Ha velem van problémád, akkor azt nekem mondd, mert ezzel magadat járatod le. Mire jó, ha manipulálod az embereket? Hülyének nézel mindenkit. A szarkeverés szerintem a perverziód. Undorító vagy Tom! Na, mi van? Elvitte a cicus a nyelvedet?- vittem fel a hangom.

2012. október 28., vasárnap

A múlt álmai - 6.rész

Sziasztok!

Végre kész van a 6. rész is.

Jó olvasást! :)


Hatodik rész
- Kim,- sóhajtott a férfi - ezt tegnap megbeszéltük. Honvágyunk volt, ennyi. - vont vállat.
- Tom! Csak ezt ne!- nézett rá könyörgőn Kimberly. – Csak ne akarj hülyének nézni, oké? Ismerlek, ezt ne felejtsd el! Szóval? Mi az igazi ok? – mélyen fúrta smaragdzöld íriszeit Tom mogyoróbarna szemeibe, hátha ki tud belőlük olvasni valamit. De csak a megdöbbenést látta kemény hangja hallatán. A férfi egy darabig állta a tekintetét, majd egy hatalmas sóhaj közepette leült az ágyra.

2012. október 23., kedd

Never say never - 1. rész

Sziasztok!

Volt egy kis időm, úgyhogy előállok a "Never say never" első részével. :) Várom a véleményeket! :)



Első rész


Éppen, hogy beléptem az osztályba elrepült előttem egy alufólia golyó. Ösztönösen abba az irányba néztem, ahonnan a tárgy érkezett. Tisztában voltam vele, hogy én voltam a célpont, így győztes mosoly ült az arcomra, amikor a lábam előtt ért földet.

- Gondolhattam volna, hogy csakis ezek a balfékek lehettek. - néztem a barátnőmre Vic-re, miközben kecsesen átléptem az ezüst, nem éppen kis méretű galacsint.

2012. október 22., hétfő

A múlt álmai - 5. rész

Sziasztok!

Meghoztam "A múlt álmai" 5. részét.


Ötödik rész


Reggel Kimberly-ben egy mosoly kíséretében tudatosult, hogy nem csak álmodta barátja érkezését. Örült Tomnak. Nagyon örült. Végre érezte, hogy van kiért felkelnie. Boldogan fejtette le magáról a férfi oltalmazó kezeit. Mint minden reggelt - amikor nem aludt el és nem keverte magát irtó nagy késésbe – ezt is futással kezdte. Imádott futni. Ilyenkor tudta leginkább kiszellőztetni a fejét. Csöndben nyitott be lakásába, és szinte osonva vette a fürdőszoba felé az irányt.

2012. október 19., péntek

Új történet - Never say never

Sziasztok!

Ha van rá igény, belekezdek egy új történetbe. :)
Egy kis ízelítő:

…- Anya, anya! Meséld el, hogyan találkoztál apuval!
- Szerelem volt első látásra?- ültek le mellém 8 éves ikerlányaim. Hirtelen azt sem tudtam, mit mondjak, annyira meglepődtem ezeken a kérdéseken. Tudtam, hogy egyszer el fog ez az idő jönni, de nem gondoltam, hogy ilyen hamar. Mit válaszoljak? Mondjam el az egészet? De hát annyi emlékem van, és nem mind jó… Mire kiszűröm belőle a csodás, rózsaszín felhőbe burkolózó lényeget, biztosan elalszanak és megszülöm a kisfiunkat is. Emily és Kate hihetetlenül büszkék voltak az apukájukra. Hiszen melyik gyerek ne lenne büszke az apukájára, aki egy menő bandával járja a világot? Még ha keveset is találkoztak, hatalmas volt a harmónia köztük. Igaz, hogy igyekezett minél több időt velünk tölteni, de a munka az munka. És én ezt nagyon jól tudtam, amikor összeházasodtam vele. Talán felelőtlenség volt a gyerekvállalás. Még, ha nem is terveztük be, eszünkbe sem jutott, hogy ne tartsuk meg őket. Pedig csak 22 éves voltam, ő meg 23. Egy 23 éves sztárnak szültem gyerekeket. De nem bánom. És ő sem. Ennek így kellett történnie. És most itt ültem két gyönyörű barna hajú kislány között, és elöntöttek a múlt képei. Meséltem, meséltem és meséltem. Sok mindent nem mondtam el, nagyon sok dolgon szépítettem, de a lényeg megmaradt: az apukájuk - és persze ők - jelentik nekem az egész világot. Majd miután elregéltem nekik, amit úgy döntöttem, hogy 8 évesen tudhatnak, ágyba dugtam őket. Kétes érzések között ültem le a kandalló elé egy csésze forró teával, és hagytam, hogy az emlékek utat törjenek maguknak...

2012. október 12., péntek

A múlt álmai - 4. rész



Negyedik rész

Tom türelmetlenül toporgott a liftben. Alig várta, hogy újra lássa Kimberlyt majd’ fél év után. Hatalmas mosollyal az arcán közelített a barna ajtó felé, és még nagyobb mosoly ült az arcára, ahogy a „Wow, nice underwear!” feliratú lábtörlőre lépett.
- Szia!- állt meg a keze a csengő felé félúton. Arcáról pillanatok alatt lehervadt a mosoly, ahogy a vele szemben álló lány arcát fürkészte.

2012. október 6., szombat

A múlt álmai - 3. rész


Harmadik rész

10 nap. Ennyi telt el azóta, amióta Ben kilépett Kimberly ajtaján. Ezalatt az idő alatt tudatosult a lányban, hogy mennyire fásult. Kezdett visszaesni a magányába. Abba a magányba, amit eddig tanulással el tudott fedni. De már ez sem segített. Újra elindult a lejtőn, amin annak idején Ben és a legjobb barátai állították meg. Ők voltak azok, akik ki tudták őt zökkenteni, akik miatt azt érezte, hogy érdemes felkelni, érdemes küzdeni, akik elfeledtették vele – hacsak rövid időre is – a gondjait. Akkor úgy döntött, nem fog a történtekre gondolni. Nem tudott szembenézni velük, igyekezett lekötni magát. Álarcot öltött és falat emelt maga köré.  De most…

2012. szeptember 30., vasárnap

A múlt álmai - 2. rész

Második rész

Reggel, hosszú idő után Kimberly mosollyal az arcán ébredt. Nézte alvó kedvesét, és szerette volna, ha ez örökké tartana. Úgy érezte, képes lesz a férfit ugyanúgy első helyre tenni, mint hivatását. Szüksége volt rá. Most érezte igazán, hogy mennyire magányos Ben nélkül. Még az órára is mosolyogva pillantott rá kissé megemelkedve a férfi válla fölött. A számláló lustán váltott 7:30-ra.

2012. szeptember 26., szerda

A múlt álmai - 1. rész

Első rész


Ez a nap is ugyanolyan nehezen indult Kimberly számára, mint a többi. Már megint késésben volt, és már megint mosolyognia kellett. Kedvetlenül kászálódott ki puha ágyából. Egyetlen dolog éltette: az, hogy segíthessen másokon. Minden reggel, mikor belépett az egyetem óriási vas ajtaján és maga mögött hagyta a rohanó város zaját, nyugalom lett úrrá rajta. A tudat, hogy azért tanul, hogy egyszer ő is átélhesse milyen érzés, amikor a legnagyobb pánikban az ő hidegvérére van szükség, amikor Rá, csakis Rá számítanak, megnyugtatta.

Előzetes - A múlt álmai

Kimberly (21) átlagos egyetemistaként élte mindennapjait. Látszólag csodálatos élete volt, rengeteg baráttal. Kevesen tudták viszont, hogy a mosoly mögött bánat, a közvetlenség mögött pedig magány rejtőzik. Vajon sikerül átlépnie korlátait és végre a szívére hallgatni?

Bemutatkozás

Sziasztok!

Scarlett néven kívánom ezt a blogot vezetni. Régebben próbálkoztam történeteket írni a Tokio Hotelről. Kettő blogom fent is van a neten, de azok tényleg csak kezdeti szárnypróbálgatások voltak. Most visszaolvasva eléggé nevetségesek. Azóta már egyszer kiléptem ebből a világból, évekig nem is foglalkoztam a zenekarral. De most, a nyár közepén újra kezembe kerültek a régi emlékek. Kíváncsi lettem mi lett tinikorom bálványaiból. Aztán azon kaptam magam, hogy egész nap a Humanoidot hallgatom. Újra és újra elindítottam, nem tudtam betelni velük. És most, amikor unalmas passzív félévemet kéne élnem (ergo tanulnom kellene a következő félévre) elkezdtem újra történeteket szövögetni. Talán már egy kicsit felvilágosultabban, kicsit összeszedettebben látom a dolgokat.
Szeretném, ha olvasná valaki, hiszen azért teszem fel.

Kellemes olvasgatást!

Scarlett